Zab vetőmag

A zab vetésterülete Magyarországon 60 ezer ha körül alakult az elmúlt években. A II. világháború előtti vetésterületének csökkenése ellenére hazánkban is mind a mai napig az egyik legértékesebb takarmány a tenyész- és fiatal állatok, valamint a versenylovak számára. Magas fehérje-, keményítő- és zsírtartalmának, valamint a benne lévő oldható dietikus rosttartalomnak köszönhetően kitűnő az étrendi hatása, ami nagyban elősegíti az emésztést, s ezzel javítja a takarmány tápanyagainak hasznosulását. Mész- és foszfortartalma a csontképződést segíti elő. A zabban lévő avenin és E-vitamin pedig növeli az apaállatok tenyészképességét. Kanadában, ahol nagy mennyiségben termesztenek zabot, elsősorban a baromfi- és a sertéstápokban a szójadarát - részben, vagy egészben - zabdarával helyettesítik és az ilyen abrakkal etetett állatoknál jobb súlygyarapodást érnek el. Minden lehetőségünk adott arra, hogy a takarmányozási célra importált szójadara egy részét zabdarával váltsuk fel Magyarországon is. A pelyvás zabdarát szívesen fogyasztják a kérődző állatok, a csupasz zab pedig akár szemként, akár darálva kitűnő abraktakarmánya a baromfiféléknek. A zabszalma időben learatva közepes szénaértékű szálastakarmánya a juhoknak és a szarvasmarháknak. Így a zab föld feletti biomassza termése teljes egészében hasznosítható takarmányozásra.