A szigetelőüvegek általában több rétegű üvegszerkezetek, amelyeket légrés választ el egymástól, ez adja a lehetőséget, hogy különböző funkciójú üvegeket összeépítve olyan szigetelő üvegeket tudunk létrehozni, amelyek egyszerre több követelménynek is eleget tesznek.
távtartó léc (duplex, álosztó)
páramentesítő (zeolit)
elsődleges tömítés (butil/180C, vagy butilszalag)
másodlagos tömítés (egykomponensű; hot-melt; kétkomponensű; PS, PU, SZIL)
Szigetelő üvegek funkció szerint csoportosítva:
hővédelem
fényvédelem
zajvédelem
betörésvédelem
Szigetelő üvegek alkalmazási területük szerinti csoportosítása:
szokványos nyílászárók, ablak-ajtó (fa, műanyag, fém)
függönyfalak (fém)
látszóbordás
strukturális (félstrukturális)
pontmegfogásos
Látszóbordás szerkezetek
Az üvegek teljesen körbetakartak, a peremtömítés nem látszik egyik oldalról sem. A szerkezet vízszintes és függőleges bordákból áll, s ezeket "tölti ki" a hőszigetelő üveg. Magyarországon ez a legáltalánosabban használt szerkezet, lehet függönyfal, tetőszerkezet, stb. ide sorolhatjuk az ajtókat és az ablakokat is.
Strukturális üvegek
A függönyfalas építési mód elterjedésével előtérbe került a látszóbordák nélküli úgynevezett strukturális üvegezési mód, melynek során a homlokzaton csak az üveg jelenik meg, valamint a speciális szilikonnal tömített illesztési hézagok. Ezeknél az üvegeknél a tömítő és ragasztóanyaggal szembeni elvárás nagyfokú, hiszen itt az üvegtáblák nincsenek keretbe építve és mechanikus módon rögzítve. Ebben az esetben speciális szilikonnal történik az üvegtáblák rögzítése a fogadószerkezethez, hiszen elsődleges szempont a biztonságos időtálló rögzítés (UV-állóság).
Pontmegfogatásos üvegszerkezetek
Strukturális üvegezés egy speciális fajtája, amikor edzett üveg homlokzatot készítenek, ahol az üvegeket pontszerűen rögzítik, az előre elkészített urafokon keresztül.